Bimbódzó tavasz

 

Életté színesedve

bimbókká sarjad a tavasz,

pislákolni kezd a fény,

serken a létezés,

ébredve, színekre lelve

lassan pezsegni kezd a természet.

Életté nemesedve

újraindul a létezés,

szemeit nyitogatva

szárrá, levéllé, szirommá bontakozik

a csodásabbá színesedő keret,

világosabbá élettelítődik a világ,

lassan belopakodik a tavasz,

életté színesedve

bimbókként sarjad a tavasz.

 

Létté tölt a sarjadó tavasz,

már csak észre kellen venni,

már csak tudni kellene érezni,már csak élvezni kellene

létté ölelő áldásosságát.

Létté sarjad a tavasz,

de csőlátásukba fosztódó,

fejükbe zárt monoton robotok

rohannak el mellette minduntalan,

zombik, kik minduntalan unják a fakót

és hiányolják az életté színesedő tavaszt,

de észre kellene venni.

Örömsugárzó illatcsicsergések,

édeset árasztó színtapintások

lengik be a keretet,

életrekeltő ébredés.

Tavasszal életre éled a természet,

a tavasszal életre éled a természet,

a tavasszal életre éled az élet,

már csak az életüknek kellene

életre élednie,

már csak meg kellene próbálni élni,

már meg kellene próbálni csak élni,

amíg még lehet,

mert most éled létté a természet.

 

Életté színesedve

bimbókká sarjad a tavasz,

ébredve, színekre lelve

lassan pezsegni kezd a természet,

szárrá, levéllé, szirommá bontakozik

a serkenő létezés,

lassan belopakodik a tavasz,

életté színesedve

bimbókként sarjad a tavasz,

már csak az életnek kellene

életre élednie.

 

(győrfigergő)