Ratkó József 1936. augusztus 9-én született Budapesten. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A Szegedi Tudományegyetemen, magyar-olasz szakon tanult. 1955-től közölték verseit a folyóiratok, mint például az Alföld, az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, valamint az Élet és Irodalom.

Művei:
Félelem nélkül (versek, próza, 1966)
Fegyvertelenül (versek, 1968)
Egy kenyéren (versek, 1970)
Törvénytelen halottaim (versek, 1975)
Gyerekholmi (gyermekversek, 1980)
Félkenyér csillag (válogatott versek, 1984)
Segítsd a királyt! (dráma, 1985)
A kő alól (versek, 1987)

Nyíregyházán újságíróként dolgozott, majd a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben. Rövid betegség után 1989-ben hunyt el Debrecenben.

Elismerései, díjai:
József Attila-díj (1969)
Szabó Lőrinc-díj (1971)
Radnóti-díj (1975)
SZOT-díj (1975)
Váci Mihály-díj (1979)
Szép Ernő-jutalom (1985)
Posztumusz Magyar Örökség díj (2006)

22 éve, a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány tagjai a költőről elnevezett díjat alapítottak, melyet évente adnak át. Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékét őrzik a nagykállóiak, hiszen ő a névadója a városi könyvtárnak és Nagykálló belvárosában megtekinthető életnagyságú szobra is.