Nagykálló Városában található a haszid zsidóság egyik leghíresebb zarándokhelye, Taub Eizik Izsák, a csodarabbi nyughelye. Az 1751-ben született rabbi édesanyjával 4 éves korában költözött Nagykállóba. Tehetségére már korán fény derült, így 15 évig tanulmányait külföldön, Morvaországban és Lengyelországban folytatta. Ezt követően visszatért a településre, ahol 1781-ben a város és egyben Szabolcs megye főrabbijává választották.

A magyarországi haszidizmus megalapítójaként már életében legendák övezték személyét. A „Szól a kakas…” kezdetű népdalt a zsidó közösség a rabbi nótájaként ismeri, melyet Taub Eizik Izsák a legenda szerint két további versszakkal is kibővített. A zsidó hagyományokban a hajnalt kiáltó szárnyas a Messiás hírnöke. A kibővített magyar-héber nyelvű változatot éneklik purim ünnepén a haszidizmus követői a világ minden táján.

A rabbi nevéhez fűződik a hitközség alapszabályzatának megalkotása. Létrehozta a Talmud-Tóra Egyletet, a Szent Egyletet és a Betegeket Gyámolító Egyletet, s közel 40 éves munkássága idején virágzott a zsidó hitközség, nőtt a város zsidó lakosságának száma.

Az 1821-ben elhunyt csodarabbi még életében kiválasztotta nyughelyét, melyet a „régi zsidó temető” főkapuja mellett jelölt ki. Híveitől azt kérte, hogy csak ennyi álljon sírkövén: „Becsületes zsidó volt”. Ez a felirat olvasható a temető bejáratánál. Halálát követően közel 20 évig nem választottak új rabbit. A kállói zsidóság új temetőt is nyitott későbbi halottai számára, ezzel is tiszteletben tartva a csodarabbi emlékét.