Az adó alanya

1. az a személy aki/amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
2. év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel;

1. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
2. Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát követő év első napjától, már nem kell a gépjármű után adót fizetni. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni. Amennyiben az eladó az előírtaknál később, de a tulajdonátszállás évének végéig megteszi a bejelentést, a vevőre hárul az adófizető kötelezettség akkor is, ha a szerződést követő év első napján még az eladó szerepel tulajdonosként a járműnyilvántartásban. Ha a tulajdon átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap 1. napjától nem minősül adóalanynak.
3. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
4. az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta

Mentes az adó alól

1. a költségvetési szerv,

1. az egyesület, az alapítvány a tulajdonában levő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett (erről nyilatkoznia kell, lásd letölthető nyomtatványok),
2. az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és a helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
3. az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
4. a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
5. a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár. A súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság fennállását igazolni kell. Az elfogadható igazolások: NRSZH. szakvélemény, MÁK által kiadott határozat, 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 3. sz. melléklete szerinti igazolás, amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel. Amennyiben az előzőekben nevesített okiratok egyikével sem rendelkezik az ügyfél a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésére álló orvosi dokumentációval és egyéb iratokkal a települési önkormányzat jegyzőnél (Adóosztálynál) kérelmezheti súlyos mozgáskorlátozottságának megállapítását. E kérelemmel a beérkezésétől számított 8 napon belül az Adóosztály megkeresi a szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.
6. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – tulajdonában lévő gépjármű.
7. a környezetkímélő gépkocsi

1. a személyszállító gépjármű esetén – ide nem értve az autóbuszt – a hatósági nyilvántartásba feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.

1. autóbusz, lakókocsi és a lakópótkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
2. tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
3. nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontató, átmenőfékes vontatvány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével

1.) Személyszállító gépjárművek esetén:

– gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

2.) Tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után:

1. a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
2. b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

3.) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 Ft, a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000-Ft adót kell fizetni.

Adókedvezmény:

1. 20%-os kedvezmény illeti meg

– az autóbuszt, tehergépjárművet – nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár, – melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 5, 6, 7, 8

2. 30%-os kedvezmény illeti meg

– az autóbuszt, tehergépjárművet – nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár, – melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 9, 10, 11, 12.

Az adót, a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési adóhatóság állapítja meg.

Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

A gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.

Adókötelezettség év közben keletkezése (pl. forgalomba helyezés) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg.

Amennyiben az adóalany tartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.

•  1991. évi LXXXII. törvény a gépjáműadóról
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
• 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

Frank László

ABC rend alapján készült felosztás szerint az A-B és R-ZS-ig eső ügyfelek körében

Elérhetőségek:

tel: 42/263-101, 142-es mellék

fax: 42/263-309

e-mail: adohat@nagykallo.hu

Erdei Csilla

ABC rend alapján készült felosztás szerint a C-P-ig eső ügyfelek körében

Elérhetőségek:

tel: 42/263-101, 134-es mellék

fax: 42/263-309

e-mail: adohat@nagykallo.hu