1985-öt írtunk, amikor először népesítették be táborozók Nagykálló-Harangodot. A tábor megrendezésével a hagyományőrzés nemes feladatát vállalták fel az elődök, a táncon és kézművességen túl a szellemiséget is megpróbálták átadni: gyökereinkhez, az autentikus népi kultúrához való ragaszkodást. Mert igen is szükség van arra, hogy ismerjük, megbecsüljük és továbbvigyük az ország legértékesebb hagyományait, amely a nemzeti kultúra, a nemzeti művelődés alapja. Az eltelt évek azt igazolják, hogy a tábor elérte az akkor kitűzött célt. Kelet-Magyarország legpatinásabb hagyományőrző nyári tábora több mint három évtizede találkozási pont a táncosok, zenészek, népművészek és a hagyományra fogékony, érdeklődő táborozók számára. A tábor célja, hogy az idősebb és az éppen felnövő generáció ismerője, majd átörökítője, folytatója legyen annak az óriási nagy kincsnek, amit elődeink ránk hagytak, amitől magyarnak érezhetjük magunkat, amit büszkén átadhatunk, megmutathatunk a hozzánk érkező vendégeknek.

Minden évben érdekes és élménydús tevékenységeket kínálnak a résztvevőknek, akik a magyar népi kultúra kimeríthetetlenül gazdag kincseiből kapnak ízelítőt. A táborozók megismerkedhetnek a Kárpát-medence néptánc és népzenei hagyományaival, a magyar nép kultúrájával, az őseink által űzött foglalkozásokkal: agyagozással, bőrművességgel, csuhézással, fafaragással, kovácsmesterséggel, kemencézéssel, szövéssel, stb. Évről-évre örvendetes megtapasztalni, hogy sokan vannak, akik korábban a gyerekeiket, most pedig az unokáikat hozzák Harangodra.

Mindehhez csodálatos építészeti remekek segítik a kényelmesebb táborozást és adják meg a hangulatot. Az Ekler Dezső által tervezett tánccsűr, étkező és a fogadó épület.