image003

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent”

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc résztvevői előtt tisztelegtek és hajtottak fejet ma városunkban is.

Nagykállóban a hagyományos – március 15-ei – utcai futóversennyel indult a nap a Szabadság téren.

A 169 évvel ezelőtti események, az 1849/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett Városi Ünnepségre érkezők sokaságát is a Szabadság térre várták, ahol Sveda Anita közművelődési szakember volt az ünnepség szónoka.

-Ma az 1848-as forradalom ifjaira emlékezünk, Petőfire és társaira, mindazokra, akik elég erősek és eltökéltek voltak ahhoz, hogy egy egész népet elszántságra buzdítsanak; elég lelkesek ahhoz, hogy lelkesítsenek. Akik képesek voltak arra, hogy 1848 márciusában vér és rendzavarás nélkül komoly eredményeket érjenek el – mondta Sveda Anita, majd Széchenyi István gondolatát idézve folytatta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.” Történelmünk e jeles időszakának éppen ez az egyik legfontosabb tanulsága. Hiszen nekünk is fel kell ismernünk az idő szavát, a jelen feladatait, a valódi, megoldásra váró kérdéseket. Ma nem azt jelenti erősnek és elszántnak lenni, mint amit 169 évvel ezelőtt, a márciusi ifjak korában jelentett. Nekünk már nem ahhoz kell az erő, hogy a szabadságot kivívjuk, hanem ahhoz, hogy a számunkra kivívott szabadsággal éljünk, és ne visszaéljünk – jelentette ki az ünnepség szónoka.

-A for­ra­da­lom rend­kí­vü­li ál­la­pot. Mi­vel elődeinknek nem volt más vá­lasz­tá­suk, bátran félresö­pör­ték azt a vi­lá­got, amely­ben ko­ráb­ban él­tek: in­téz­mé­nye­ket, törvé­nye­ket, egy egész rend­szert. Azért kel­lett ezt meg­ten­ni­ük, mert muszáj volt, mert nem le­hetett to­vább úgy él­ni, mint ad­dig – tette hozzá Sveda Anita, majd beszélt arról is, hogy a for­ra­da­lom győzel­me utá­ni na­pok­ban az or­szág fe­le­lős ve­ze­tői – köz­tük a márciusi ifjak is – bé­kés élet­re ké­szül­tek fel. Mi­u­tán va­ló­ra vál­tot­ták mind­azt, amit a 12 pont­ból az adott kö­rül­mé­nyek kö­zött va­ló­ra lehetett vál­ta­ni, nagy erővel kezd­ték meg az or­szág épí­té­sét.

-Március 15-ike azért is kerülhetett kiemelkedő nemzeti ünnepeink sorába, mert országunk akkori vezetői, politikusai, polgárai tisztelettel és elismeréssel fogadták egymás sikereit és nem hagyták, hogy nézetkülönbségeik megakadályozzák a hazáért való közös, egységes kiállást, mely nélkül a forradalmat csírájában fojtotta volna el a császári önkény. Bár a szabadságharcot a császári túlerő végül vérbe fojtotta, őseink nemes harca meghozta gyümölcsét, mert a kiegyezés után elkezdődött Magyarország békés polgári fejlődése – mondta Sveda Anita.

A szónok végül Kossuth Lajos gondolatait idézve fejezte be beszédét: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” Az ünnepi gondolatok után a Talán Teátrum: A hazát nem cserélők című zenés előadásával folytatódott a megemlékezés.

A műsor után az önkormányzat, az intézmények, az egyházak, a pártok és civil szervezetek képviselői koszorúkat, virágokat helyeztek el a Szabadság szobor előtt.