image001

„Tiszta forrás település” címet kapott Nagykálló

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Bartók-termében Juhász Zoltán, Nagykálló Város polgármestere és Harsányi Gézáné, a település díszpolgára tegnap vette át a „Tiszta forrás település” címet.

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével 2014-ben indult el a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében az MMA minden évben „Tiszta forrás település” címet adományoz azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyeken az elmúlt évtizedekben a magyar népművészeti, néprajzi gyűjtők legnevesebbjei a népi kultúra felbecsülhetetlen kincseinek gyűjtésén és feltárásán munkálkodtak. Ezen települések lakói így nagymértékben hozzájárultak a magyarság népi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. A program célja: jelet hagyni azokon a helyeken, ahol az elmúlt több mint száz esztendőben neves zeneszerzők, népzenekutatók, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár Béla, Halmos Béla, Olsvai Imre és a többiek tiszta forrásból merítettek zenei kincset, a jövő nemzedékeire, hagyományápolóira is gondolva.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum és a Hagyományok Háza közösen idén Nagykálló Városának (és Őcsény községnek) adományozta a Tiszta forrás település címet, az ezt megörökítő emléktáblát, valamint a településen készült népzenei és néptáncgyűjtések másolatát. A díjat eddig hat magyarországi település vehette át.

Köztudott, hogy Kodály Zoltán az 1920-as években megyénkben járt népdalgyűjtő körúton és 1921-ben Nagykállóba is ellátogatott. Érdeklődött – a mára világhírű – Kállai Kettős, Nagykálló XVII. században megalkotott és négyszáz éven át megtartott, mindmáig élő, énekelt-táncolt hagyománya, múltunk egyik gyöngyszeme iránt. A táncot ekkor nem tudták megmutatni a zeneszerzőnek, ezért Nagykálló másik nevezetes muzsikáját: a Szól a kakas már-t rögzítette. De amikor 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba lejegyezte, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a Kállai Kettős dallamait. Zenéjének első rádiófelvétele 1933-ban készült el. Három kísérődallama az egyetlen fennmaradt hagyományos magyar népdalcsokor. Tánca is különleges: a magyar nyelvterület kevés dramatikus táncainak egyike, mely a civakodó, majd kibékülő és együtt mulató szerelmesek történetét meséli el a tánc nyelvén.

A Zenetudományi Intézet Bartók termében tegnap délután megtartott ünnepségen Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója mondott köszöntőt, s adta át az elismerést Nagykálló Város polgármesterének, Juhász Zoltánnak, valamint a településen készült népzenei felvételeknek a Zenetudományi Intézetben őrzött példányairól készített másolatokat, valamint egyéb, a népzenei gyűjtéshez tartozó dokumentumokat, hogy ezeket Nagykálló közintézményeiben tegyék mindenki számára hozzáférhetővé, s így segítsenek megismertetni őseink népi kultúráját. A polgármester hangsúlyozta, büszke a kitüntetésre, melyet a cím és a tábla jelent, ami méltó helyre kerül majd a közeljövőben Nagykállóban.

– Hatalmas elismerés és büszkeség számomra, hogy Nagykálló Városa megkapta ezt a rangos elismerést. Településvezetőként ilyenkor látja és értékeli az ember azt a sok befektetett munkát, amit városunk hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért tettünk, illetve tettek elődeink, a népi hagyományokat ápoló civil szervezetek, egyének és szakemberek. Ilyenkor még jobb nagykállóinak lenni! – mondta Juhász Zoltán polgármester a díjátadót követően. – Egyúttal szeretnék köszönetet mondani Harsányi Gézáné, Manyika néninek, aki az elmúlt 15 év során nagyon sokat tett azért, hogy városunk tárgyi hagyományait összegyűjtse, megőrizze, és ápolja Nagykálló ritka és világhírű zenei örökségét.