Kincseink

Az úrasztalát, a szószéket, a padokat díszítő terítők, az úrvacsorai szertartás kellékei: kelyhek,
kupák, tányérok kerültek kiállításra azon a tárlaton, amely a közelmúltban nyílt a Ratkó József
Városi Könyvtár kiállítótermében. Nagykálló protestáns múltjának tárgyi emlékeit bemutató
kiállítást a reformáció 500. és a Magyar Református Egyház megalakulásának 450.
évfordulója alkalmából szervezték. A tárlaton Repelik Zsuzsanna Eszter református
lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, majd Horváth György nyugalmazott református
lelkész nyitotta meg a kiállítást, aki annak létrehozásával kapcsolatban elmondta:
– Meg kell becsülnünk a történelmi múltat, az örökséget, gyökereinket, az előttünk élt
nemzedékek hűségét, áldozatkészségét. A reformátusok vallják, hogy „ecclesia semper
reformanda est”, azaz az egyháznak mindig meg kell újulnia – mondta köszöntőjében
Nagytiszteletű Horváth György, majd utalva a kiállítás címére hozzátette: „A kincseken én
két dolgot értek, egyrészt szellemi, lelki értékeket, amelyeket a reformáció 500 éve alatt adott
Isten a világnak, az országoknak, a mi egyházunk népének. Másrészt ezek a materiális tárgyak
is „kincseket” jelentenek számunkra, hiszen egy hívő közösség történetének részei, tanúi, s
ezért értékkel bírnak, sőt pótolhatatlan kincsek, ezért kötelességünk, hogy megőrizzük ezeket
és tovább adjuk a következő nemzedéknek” – tette hozzá Horváth György.
A lelkipásztor köszöntője után a Nagykállói Városi Daloskör tagjainak műsorát hallgathatta
meg a közönség, majd vezetőjük, Harsányi Gézáné elevenített fel részleteket Nagykálló
református múltjából. Egyebek mellett beszélt arról, hogy kb. négyszáz éve gyűlnek azok a
megbecsült tárgyak, amelyek most bemutatásra kerültek.
-Az úrvacsorai tárgyakat elsősorban a céhek mesterei adományozták az egyháznak.
Nagykállóban az 1660-as évekből is található négy mestermunka ezekből, míg az úrasztali
terítők, különböző technikával készült textíliák és drapériák között van olyan, amelyik az
1800-as évekből való. Emellett kiállításra került településünk meghatározó és nagy
tiszteletnek örvendő református lelkipásztora, Görömbei Péter bibliája, és egyéb,
kuriózumnak számító irat, illetve az egyház által működtetett iskolából fennmaradt több tárgy
is – sorolta Harsányi Gézáné.
A jubileum, a reformáció 500. és a Magyar Református Egyház megalakulásának 450.
évfordulója alkalmából szervezett kiállítás megnyitóján részt vett dr. Gaál Sándor, a
Tiszántúli Református Egyházkerület Nyírségi Egyházmegyéjének esperese is.

– Alapvetően az ötszázadik évforduló arra indít bennünket, hogy megálljunk egy kiállítási
anyaggal a város és a térség előtt, hiszen a református egyház jelenléte a nagykállói
közösségben a XVI. századtól meghatározó volt. A reformáció elterjedésének a következő
éveiben már azt látjuk, hogy nyomai vannak a protestáns hitvallásnak a város életében, illetve
jelentősége van annak, hogy a XVII. század közepén a középiskolai oktatást a református
egyház vállalta, ami nemcsak Nagykálló, hanem további 100 település, gyülekezet
szempontjából is meghatározó volt – mondta dr. Gaál Sándor. Az esperes a kiállítás
címválasztására utalva elmondta: „a kincs biztos tartalékot jelent, tehát ennek a közösségnek,
Nagykálló városának, református egyházának vannak tartalékai, amit kamatoztasson
bőséggel. Másrészt a tárlat üzenete, hogy a kincset birtokló közösségnek van egy
kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy „akárhogyan” nem élhet tovább és nem építkezhet, csakis
a meglévő kincseknek a minőségi függvényében.”
Nagykálló protestáns múltjának tárgyi emlékeit bemutató kiállítás 2017. november 20-ig
látogatható a Ratkó József Városi Könyvtár kiállítótermében (Koránnyi F. út 1. szám alatt).