Az idei Ratkó József-díjat Iancu Laura költő, író, néprajzkutató kapta. Az elismerést Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Karádi Zsolt, főiskolai tanár adta át, s amely esemény ezúttal a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár YouTube-csatornáján volt látható.
Rendhagyó módon a legszűkebb körben, de mégis nagy nyilvánosság előtt, a megyei könyvtár honlapján az online térben közvetítve a közönség számára, november 20-án átadták a Ratkó József-díjat. Az idei évben egy fiatal költő és prózaíró, a József Attila-díjas Iancu Laura kapta a neves kitüntetést, amit a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány 1993-ban alapított és amit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2006-ban vett gondozásába.
Az átadáson Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a jelenlévőket, sajnálatát fejezte ki a szokatlan körülmények miatt, amellyel senkinek sem könnyű megbarátkozni, de örömének is hangot adott, hogy a rendkívüli helyzet ellenére sem maradt el a díj átadása, mely ezúttal is jó helyre került.
Iancu Laura életútját, munkásságát dr. Karádi Zsolt, a Ratkó József-díj kuratóriumának megbízott vezetője ismertette. Az irodalmár – méltató beszédében – elmondta, hogy a díjazott a mai költészet, a mai magyar irodalom egyéni hangú, munkássága, tematikai, gondolati gazdagságában máshoz aligha mérhető alakja. A moldvai Magyarfaluban született, de több mint két évtizede az anyaországban él. A jelenleg néprajzkutatóként dolgozó alkotó nagy utat tett meg szülőföldjétől, ahol öt testvérével szerény körülmények között nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai zenei és képzőművészeti líceumban végezte. Egyetlen szatyorral érkezett Budapestre 1997-ben, ahol óvodapedagógusként, majd teológus-hittanárként diplomázott, később politikai kommunikációt tanult, majd a Szegedi Tudományegyetemen etnográfusként végzett. 2011 óta az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézete folklór témacsoportjának tudományos munkatársa. Kutatóként a moldvai magyarság vallásosságának kérdését vizsgálja.
Számos könyv szerkesztője, emellett tudatosan építette fel költői életpályát. Költeményei meggyőzik olvasójukat arról, hogy Iancu Laura rendkívül fegyelmezett világa a mai magyar líra sajátos nyeresége. A költő azonban az évek során nem maradt meg a hallatlanul tömör verseknél, hanem 2011-ben regényt, majd 2013-ban drámát publikált. Összességében elmondható róla, hogy nemcsak a költészet terepén, hanem a történelmi próza, a dráma területén is járatosan mozog. S ez az otthonosság nem jelképes értelemben értendő, hanem a szó legszorosabb értelmében: Iancu Laura nem pusztán szerzője írásainak, hanem szereplője, elszenvedője is. Ez teszi műveit reálissá, önnön magát pedig hitelessé.
A díjazott az eseményen elmondta, hogy életművében, gondolkodásában Ratkó József költészete, írásművészete, sőt, sorsának néhány mozzanata is jelen van. Itt utalt arra, hogy amit a költő leírt 1966-ban, az 1980-as években kisgyerekként vele is megtörtént, csak más helyszínen.
Fotók: szon.hu