felhivas

FELHÍVÁS!

Tisztelt Városlakók, nagykállói ingatlantulajdonosok!

 

A 21. századi városok egyik központi problémája a köztisztaság, az élhető környezet folyamatos megteremtése, fenntartása, amelyben egyrészt a hulladékkezelés, másrészt a környezetvédelem, a közösségi együttélés szabályainak betartása is kulcsszerepet játszik. Mindez azonban nem egyszerűen hatósági, közigazgatási probléma, sokkal inkább társadalmi-kulturális jelenségek sorozata, amelyet tovább fokoz az emberek egymás iránti közömbösségének növekedése, az igénytelenség, amely a minket körülvevő környezet védelme tekintetében egyre inkább terjedni látszik. Természetesen maximális tisztelet és köszönet jár mindazoknak, – mert szerencsére ilyen emberek is elég sokan vannak – akik folyamatosan és tevékenyen részt vesznek környezetünk szépítésében.

A város köztisztasági helyzetének színvonalát azonban tovább kell javítani, amely nem valósulhat meg a közterületeken tevékenykedő szervezetek és a lakosság együttműködése nélkül.

A fentiekre tekintettel az alábbi jogszabályok által az ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségeire szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyet nem pusztán azért kell betartani, mert kötelezően előírják, hanem azért is, mert mindannyiunk közös felelőssége környezetünk védelme!

 

Az alábbi rendelkezéseket a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 21/2014. (XII.18.) Önk. rendelet tartalmazza.

 

  • Az ingatlan előtti közterület tisztántartása

 

Az ingatlan-tulajdonos feladatai:

1.) Az ingatlanok használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől – különös tekintettel a parlagfűtől – megtisztítani,

2.) Az ingatlan tulajdonosának a feladata, az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 (tíz) méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése. Ha az két közúttal is érintkezésben van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak!

Fontos tudni, hogy a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg!

3.) A tulajdonos kötelessége a tulajdonában lévő ingatlan körüli közterületen található járdaszakasz melletti folyókák és csatornanyílások (csapadék-vízelvezető árkok) tisztítása, gyomtalanítása, továbbá a járműbehajtó átereszeinek rendszeres karbantartása, tisztítása, gyommentesítése és a csapadékvíz zavartalan lefolyásának biztosítása.

4.) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani,

5.) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

6.) Közterület, önkormányzati út, járda rendeltetéstől eltérő használata csak közterület-használati engedéllyel történhet,  melyet a polgármester ad ki. Fontos tudni, hogy a közterületen kialakított díszburkolaton történő parkolás tilos!

7.) Gyom és parlagfű mentesítés, közterület tisztántartása a zöldterület ápolása  az adott naptári évben folyamatos kell, hogy legyen, melynek tartalmaznia kell  az ingatlan virágzó parlagfűtől mentesen tartását, a  parlagfű virágzás előtti és folyamatos irtását, mely vonatkozik az ingatlan előtti járdaszakasz és az úttest közötti terület, a járda- vagy az útszakasz melletti nyílt árok, továbbá tömb- és úszótelken az épület utcafronti szakaszának, illetve az úttest közötti területnek, valamint két épület közötti közterület felezővonaláig.

8.) A tulajdonosoknak az ingatlanok előtt lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítását is el kell végezni.

9.) A közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot el kell helyezi saját gyűjtőedényzetbe, vagy egyéb gyűjtőeszközbe és elszállításáról gondoskodni kell.

 

II.) Az ingatlantulajdonos épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatok:

 

1.) A település központjában (belvárosban) folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,

2.) Az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

3.) Mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

4.) Bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal: az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

5.) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos kötelessége tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

 

III.) Szilárd hulladék (kommunális hulladék) kezelésével kapcsolatos fontos tudnivalók:

 

1.) Az ingatlan tulajdonosváltozását, vagy ha Ön egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, a tény keletkezését követő 30 napon belül írásban be kell a szolgáltatónak jelenteni. (Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit KFT Cím: 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.)

2.) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

3.) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

4.) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

 

 

5.) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

6.) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

 

IV.) Illegális szemételhelyezés

 

A környezetszennyezés talán egyik leggyakoribb és legbosszantóbb formája a szemetelés. Mindannyiunk számára jól ismert, amikor a gyerek eldobja a csokoládéspapírt, és a vele levő szülő nem szól rá, amikor a gépjárművekből műanyag üveget dobnak ki, vagy amikor utak mellé, erdőkben, erdő szélekre, elhagyatott területekre hordják a háztartási és egyéb hulladékot.

Az illegálisan lerakott szeméthalmaz pedig gyorsan növekszik, egyre többen gondolják úgy: szabad a gazda, hiszen már valaki ezt előttünk is megtette.

Az illegális hulladék pedig szennyezi a környezetet és súlyos közegészségügyi veszélyeket is rejt magában. A polgárok tisztességes többsége, aki környezettudatosan próbál élni és erre neveli gyermekeit, mélységesen fel van háborodva az ilyen cselekedetek láttán és azonnal felmerül benne a kérdés: Hogyan lehetne ezt megszüntetni? Ugyanígy van vele az önkormányzat is!

 

Ha tenni akarunk mindezek ellen, akkor először is nem árt tudni, hogy az illegális hulladék-elhelyezés bűncselekmény!  A Büntető Törvénykönyv 248. § (1) szerint „Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

Az illegális hulladékprobléma országos jellegű, de bízom benne, hogy nem megoldhatatlan. Reméljük, hogy a város lakosságának cselekvő szerepvállalásával  megszabadulhatunk a közterületeinket és erdeinket elcsúfító mocsoktól. Az illegális hulladék bejelentésének fontossága vitathatatlan! Ehhez azonban szükséges mindenkinek a figyelő szeme, és aktivitása, hogy amennyiben ilyet tapasztal, akkor arról készítsen bizonyítékot (fénykép, stb.) és jelentse azt a hatóságoknál, hogy az illegális szemetelők megkapják méltó büntetésüket!

Ügyelni kell arra, hogy a bizonyíték tényleg bizonyíték legyen, azaz próbáljunk meg minél több fotót készíteni a helyszínről – de az beazonosítható legyen –, és a bizonyítékról, amely több szögből is fotózott. Jó, ha a fényképen van dátum, hogy a későbbiekben ez már ne jelentsen az ügy lezárásáig gondot. Ha tudunk, készítsünk mozgó felvételt, amelyben a fentiek jól láthatóak. Ezt követően a begyűjtött tárgyi bizonyítékot és a készített felvételeket adjuk át a hatóságok részére, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket.

 

Mindannyiunk közös érdeke, hogy visszaszorítsuk az illegális szemétlerakást, megszüntessük a kialakult szemétlerakó helyeket és változtassunk helytelen szemétgyűjtési szokásainkon. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem csak jelenünket, de gyermekeink, unokáik jövőjét is veszélybe sodorjuk, ha engedjük tovább folytatódni ezt a folyamatot!

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.tv az alábbiak szerint állapítja meg a hulladék jogellenes elhelyezésével illetve elhagyásával kapcsolatos szabályokat.

 

1.) Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

2.) Ha a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa a hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladékot illegálisan elhelyezte, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

3.) Az ingatlanhasználó, ingatlantulajdonos mentesül a felelősség alól, ha azt, aki a hulladékot az ingatlan területén vagy közterületen elhagyta vagy jogellenesen elhelyezte, a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi, és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja.

 

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 187. § (1) bekezdés b) pontja szerint természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – aki a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, természetvédelmi szabálysértést követ el. A szabálysértés jogkövetkezménye lehet a szabálysértési hatóság által kiszabott akár 150 000 Ft-ig is terjedő szabálysértési bírság.

A Szabstv. 196. § (2) bekezdése értelmében, aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, köztisztasági szabálysértést követ el, amelynek elkövetője ugyancsak 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

Amennyiben illegális hulladék elhelyezés történik, az alábbi esetekben számíthat a lakosság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására:

 

Közterületen:

– amennyiben a hulladékban található bármilyen irat alapján megállapítható az elkövető személye, továbbá

– közterületen elhelyezett térfigyelő kamera vagy magánszemély által készített felvételen beazonosítható azon gépjármű rendszáma, amelyikből a hulladékot kipakolták.

Magántulajdonban lévő területen:

– amennyiben a hulladékban található bármilyen irat alapján megállapítható az elkövető személye, úgy a hulladék elhelyezője,

-amennyiben nem állapítható meg a hulladék elhelyezőjének a személye, úgy az ingatlan tulajdonosa

részére a hulladék elszállítására vonatkozó kötelezésben megadott határidő eredménytelen eltelte után kerül kiszabásra hulladékgazdálkodási bírság.

 

  1. Csapadékvíz elvezetési problémák, tulajdonosi kötelezettségek

Az elmúlt években a szinte özönvízszerűen lehulló csapadék számos vízelvezetési problémára is rávilágított. A település szennyvízhálózatát az illegálisan csatornába kötött csapadékvíz bevezetések terhelik meg, illetve nagyon sok ingatlan esetében pedig a csapadék víz egyszerűen a közterületre került kivezetésre.

Felhívom figyelmüket, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § (8) bekezdés értelmében: „A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

A szennyvízcsatornába illegálisan bevezetett csapadékvizek kérdésköre kapcsán Nagykálló közigazgatási területén a szennyvízcsatornázás elválasztó rendszerben épült ki, azaz a csapadékvizek bevezetése tilos! Ezt támasztja alá a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 85. § (5) bekezdése, mely szerint: „Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.”

VI.) Házszámtábla elhelyezés

 

Szabályt sért az ingatlan használója, kezelője, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa, aki a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.

 

VII.) Avar és kerti hulladék égetése

 

(6/2015. (III.12.) Önk. rendelet az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésének helyi szabályairól)

Az avar és kerti hulladék égetése minden év február 1-jétől április 30-ig, valamint október 1-jétől november 30-ig hétfőtől péntekig terjedő napokon egész nap, szombati napokon 06 órától 12 óráig lehetséges, az ünnepnap, a vasárnapok kivételével.

 

VIII.) Felelős kutyatartás

 

1.) Az eb tulajdonosok, eb tartók az ebet nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot! Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került!

2.) Az állattartó köteles minden 3 hónapnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén a szolgáltató állatorvossal beoltatni. A 3 hónapos kort elért kutyát 30 napon belül be kell oltani, majd az első oltást követően 6 hónapon belül azt meg kell ismételni. Ezt követően évenként kell veszettség elleni oltásban részesíteni az ebeket!

3.) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon!

4.) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos! Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel!

5.) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni! Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet. Támadó, kiszámíthatatlan természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani!

6.) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen!

7.) Támadó, kiszámíthatatlan természetű eb kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni!

 

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

 

  • az ingatlan előtti közterület tisztántartásához,
  • az ingatlantulajdonos épülete, telekingatlana tisztántartásához,
  • szilárd hulladék kezeléséhez,
  • illegális szemételhelyezéshez,
  • csapadékvíz elvezetéshez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségekhez,
  • házszámtábla kihelyezéséhez,
  • avar és kerti hulladék égetéséhez,
  • felelős kutyatartáshoz kapcsolódó feladatokat nem látja el.

 

A rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben 150 000 (százötvenezer) forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, amelynek legalacsonyabb összege 5 000 (ötezer) forint. Szabályszegés miatt a jegyző

50 000 (ötvenezer) forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek legalacsonyabb összege 5 000 (ötezer) forint.

 

Településünk városképe, közterületeink, ingatlanjaink, saját tulajdonunk igényesen, tisztán, gondozottan tartása mindannyiunk közös érdeke, ezért kérem a Tisztelt Városlakókat, Ingatlan-tulajdonosokat, tegyenek eleget a jogszabályban előírt kötelezettségeiknek, melynek ellenőrzésére a későbbiekben sor kerül.

 

Kérem, hogy addig is mindannyian, egyéni felelősségünk tudatában működjünk együtt annak érdekében, hogy tisztább, szebb környezetben tudjunk élni!

 

 

Nagykálló, 2018. május 2.

                                                                                 

 Bereczki Mária

                                                                                        jegyző