Rákóczi-torony

A Nagykállói Református Templom harangtornya, ahogy ma látjuk, két építési periódus eredménye. A templom északi oldala felől hét méterre épült, 8×8 méter alapterületű, hét méter mély alapozással, négy sarkán támpillérekkel. A harangtorony a gótikus hagyományok XVIII. századi megjelenését reprezentálja.

Már a templomépítés idején felmerült a toronyépítés gondolata is, de ekkor még az anyagi akadályok mellett a reformátusok elleni rendeletek is akadályozták a munkakezdést. Volt olyan rendelet, mely szerint a megye legalacsonyabb katolikus tornyánál nem lehet magasabb református torony. Mindezek ellenére Békési András lelkipásztor 1732-ben letette a harangtorony alapköveit és megkezdődött az építkezés. 1733-ban, Marjai Sándor püspök megtiltotta az építkezés folytatását, mert az a „katolikusok sérelmére van”. 1738-ban – feltehetően feljelentésre – a Helytartó Tanács vármegyei vizsgálatot is elrendelt a toronyépítés megakadályozására. Ekkor vált szállóigévé, hogy „a torony Bécsbe is ellátszik”, így aztán a munka közel 40 évig szünetelt, s akkor is csak azért épülhetett fel, mert Nagykállónak nem volt megfelelő tűzőrző helye.

Az úgynevezett Rákóczi-torony az Alföld legmagasabb építményei közé tartozik, sisakkal együtt 60 méter magas. A nagyméretű, négyzetes, pillérekkel megtámasztott, két méter vastag falú torony onnan kapta a nevét, hogy a fejedelem által a szabadságharcban elsőként elfoglalt kállói vár köveit is beleépítették. A 616 kilós harang Gombos Lajos mester őrbottyáni műhelyében készült1986-ban, ez őrzi a II. Rákóczi Ferenc által 1707-ben adományozott harang darabját.

Képek