Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, azóta a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk erre a napra.
-De kik is volta ők, az aradi vértanúk? És mit üzennek ma nekünk? A lexikonok megfogalmazása szerint: magyar honvédtisztek, akik a magyar szabadságért harcoltak és szenvedtek vértanúságot. A közép-kelet-európai sors azonban nem ilyen egyszerű. Sosem ilyen egyszerű. Elég csak betűzni a neveket, utánajárni a családfáknak – máris összetettebb, közép-európaibb a kép. Hiszen a tizenhárom aradi vértanú közt éppúgy volt német és osztrák származású főrangú katona, szerb, horvát és örmény gyökerű tábornok, mint magyar nemes. Sorsuk azonban összeforrt abban a vágyban, hogy Magyarország szabad ország lehessen. Ennyi volt a „bűnük”, és a büntetés a szabadságharc bukása után nem is váratott magára – hangsúlyozta Oroszné dr. Nagy Matild, Nagykálló Város Önkormányzata képviselője, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnök asszonya kedden délután Nagykállóban a Szabadság téren tartott megemlékezésen, majd részletesen felidézte ennek a hősiességgel teli időszaknak és a máig emlékezetes napnak az eseményeit.
A szónok elmondta, hogy a szabadságharc nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján. Október 6-ára nemcsak mint nemzeti gyásznapra tekintünk. Az aradi vértanúk hazaszeretete, szabadságvágya, emberi méltósága 171 éve nekünk, magyaroknak követendő példa – jelentette ki
Oroszné dr. Nagy Matild.
A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen Molnár Viktória, a Nagykállói Általános Iskola 8.b osztályos tanulója előadásában Juhász Gyula Vértanúink című versét hallhatta a közönség, ezt követően pedig a fiatal felsorolta a bécsi forradalom évfordulóján, 1849. október 6-án Haynau I. Ferenc József utasítására Aradon kivégeztetett vértanúk névsorát. A tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes): Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József.
Az eseményen elhangzott, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett. 1890. október 6-ától a pesti közönség az Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos Torinóban, 1890. szeptember 20-án elmondott megemlékező szónoklatát az aradi hősökről. Ennek felidézésével tisztelegtek a vértanúk előtt Nagykállóban is.
Mindezek után a jelenlévők, az önkormányzat, a városi intézmények vezetői, a református egyház, a pártok képviselői koszorúkat, virágokat helyeztek el a Szabadság szobornál.
