A magyar kultúra jeles napja alkalmából a városban hosszú idő óta dolgozó, értéket
alkotó közösség tagjai, a népművészek munkáiból nyílt kiállítás.
Az alkotó ember boldog, ha szabad kezet kap. Ünnepel, mikor elkészül egy-egy műve, hiszen
magának alkotja tetszetősre, szépre. Olyanra, melyre büszke lehet, amikor másoknak is
megmutatja. Nagykállóban január 22-én ilyen boldog, alkotó és munkájukra büszke emberek
műveiből nyílt tárlat a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva. Az eseményen Oroszné dr.
Nagy Matild, Nagykálló Város alpolgármestere köszöntötte a megjelent kiállítókat és
érdeklődőket, majd a Rózsafa Citeraegyüttes tagjainak műsora tette még ünnepivé a jeles
alkalmat.
-1823. január 22-én Kölcsey Ferencből egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet
megmaradásáért Istenhez intézett fohász. 1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg
a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty
13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez. A két összegző mű, amely a történelmi múlt,
a jelen és a jövő képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú
évekig versenyben állt egymással. Az ünnepeken, megemlékezéseken hol egyiket, hol másikat
szavalták. A népakarat döntötte el, hogy Kölcsey Himnusza lett a magyar nemzet jelképe.
1989-ben alkották meg azt a törvényt, mely először mondja ki, hogy Kölcsey Ferenc Erkel
Ferenc által megzenésített Himnusza a magyar nemzet szimbóluma – mondta Oroszné dr.
Nagy Matild a rendezvény szónoka. – Ezen a napon Magyarországon és a magyarlakta,
határon túli településeken, de más világrészek magyar közösségeiben is kulturális
rendezvényekkel, ünnepségekkel emlékeznek meg Kölcseyről, a Himnuszról és a magyar
kultúráról.
A nagykállói kultúra napi megemlékezés már évek óta összekapcsolódik a Nagykálló kincsei
című kiállítással, melyet szimbolikus jelentőségűnek is tekinthetünk. A kiállítás anyagában
megtalálhatók: hagyományaink, múltúnk megőrzendő értékei és a mai, modern művészeti,
kézműves alkotások. Ötvöződik a hagyományokból táplálkozó, de az egyénekhez köthető
önkifejező alkotás, mely a jövő nemzedék szemszögéből nézve már hagyománynak tekinthető
– tette hozzá az alpolgármester asszony, aki alkotóként is bemutatkozott az eseményen.
Oroszné dr. Nagy Matild szólt arról is, hogy a Nagykálló kincsei kiállításon a város alkotó
lakosai mutatják be munkáikat, akiknek többsége az idén 20 éves Nagykállói Népművészeti
Egyesület tagjai – Félegyházi Józsefné, az egyesület elnökének javaslatára – tíz éve ötletadója
és szervezője ennek a tárlatnak. Az idei kiállításon 29 alkotó 187 művét mutatják be a
nagyközönség számára január 22. és február 5. között (9-17 óra között) a Városháza (Kállai
Kettős tér 1.) földszintjén lévő teremben.
Nagykálló Város alpolgármestere emellett egy örömhírt is megosztott a jelenlévőknek: – az
idei év kulturális életünkben is kedvező változást hoz, ugyanis az önkormányzat sikerrel
pályázott egy új, közösségi létesítmény megépítésére, amelyben a jövőben méltó
körülmények között rendezhetjük meg a kulturális eseményeinket. Az épületben 300 fő
befogadására alkalmas színházterem és egy kiállításokra, kisebb rendezvényekre alkalmas
kamaraterem is helyet kap – mondta Oroszné dr. Nagy Matild alpolgármester asszonyt.
Az eseményen mindezek után dr. Vonza Andrásné, a Nagykállói Járási Hivatal vezetője is
gratulált az alkotóknak műveikhez, amelyeket a hétköznapokból kiszakadva hoznak létre,
különböző művészeti ágakban, s ezáltal fejezik ki azokat a nemes gondolatokat, amelyek
ezáltal születnek – mondta a Járási Hivatal vezetője.
A kiállítás nyújtotta élmények gyűjtés után az érdeklődőket a höveji csipkekészítés
technikájának fortélyaival ismertette meg Félegyházi Józsefné Király Zsiga–díjas Népi
Iparművész, a Nagykállói Népművészeti Egyesület elnöke.
Az idei Nagykálló kincsei című kiállítás alkotói:
Balogh Gáborné (vert csipke)
Blanár Katalin (gyöngy, nemez, baba)
Csomós Szabolcsné (csuhé, gyöngy)
Csordásné Szikora Erzsébet (festmény, mandala)
Félegyházi Józsefné (vert csipke, horgolt babák)
Forró László (festmény)
Földesi Rezső (fafaragás)
Gyermánné Pelyvás Sára (horgolt babák)
Hajdu Lászlóné (horgolás)
Havasiné Marsi Zsuzsa (csuhé)
Keresztúry Sándor (festmény)
Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsanna (gobelin, hímzés)
Madár Györgyné (csipke)
Markó Miklósné (horgolás)
Nagy Hajnalka (digitális grafika)
Nagy Tímea (festmény)
Oroszné dr. Nagy Matild (selyemfestés, mandala)
Pataki Asztrik (grafika)
Patakiné Szántó Enikő (vert csipke)
Pásztorné Tamás Ibolya (vert csipke, horgolás)
Pető Gáborné (horgolás)
Polák Andrásné (gobelin, horgolás, keresztszemes)
Szabóné Kerezsi Ildikó (hajócsipke)
Takácsné Dajka Szilvia (dekupázs)
Tordai János (fafaragás)
Tóbiás Józsefné (horgolás)
Tóth Györgyné (keresztszemes)
Uri Mihály (gravírozás)
Zilahy Sándorné (csuhé, gyöngy, foltvarrás)
