Átadták a Ratkó József-díjat

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító Buda Ferenc vehette át a Ratkó József szellemi és művészi teljesítménye emlékére alapított díjat.

 

Tizenötödik alkalommal adták át november 26-án a Ratkó József–díjat Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtárban. Az eseményen a rendezvénynek helyet adó intézmény igazgatója, Tomasovszki Anita köszöntötte a megjelenteket, majd a díjat 2006 őszén „örökbe fogadó” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nevében Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt.

A költő életútjának, munkásságának ismertetését Buda Ferenc ismert költeményeinek, a Ne rejtőzz el… és Lennék kisgyermek című versek felolvasásával kezdte Karádi Zsolt, a Ratkó József-díj kuratóriumának megbízott vezetője. Az irodalmár az ünnepeltet köszöntő és érdemeit méltató beszédében elmondta, hogy az olvasó megkülönböztetett hanggal találkozhat Buda Ferenc köteteit lapozgatva. Mert az a lírai eposz, amely az ő műveiben megszólal, az a népköltészeti ihletettség, az a gazdag ember és világismeret, amely soraiból felfénylik, az a szegények iránti mély együttérzés, mindenkit magával ragad. Hasonlóan izgalmasak a finn, lap, mari, baskír, török, mordvin, udmurt népköltészeti alkotásokat fordító, illetve a kazah és kirgiz népmeséket közreadó kötetei is” – mondta Karádi Zsolt.

Az édesapja révén Szabolcs megyéből származó Buda Ferenc 1936 novemberében Debrecenben született. 1947-ben a debreceni református kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, majd a Fazekas Mihály Gimnáziumba járt. Itt ismerte meg a történelmet tanító költőt, Kiss Tamást, aki elindította az irodalmi pályán. Egyetemi tanulmányait 1955-ben a debreceni egyetem magyar-orosz szakán kezdte nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban, mert az 1956-os forradalom után írt versei közül három a hatóság kezébe került, s emiatt egy év börtönre ítélték.

1955-től jelentek meg versei. Első verseskönyve 1963-ban látott napvilágot. 1958-1963 között segédmunkásként dolgozott. 1963-1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. A hatvanas években tagja volt a Hetek  költői csoportosulásnak. 1986-tól a Forrás főmunkatársa. Tagjai közé választotta a Magyar Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia. A szépirodalom mellett faragással, bőr- és fémmegmunkálással is foglalkozik.

A laudáció elhangzását követően került sor a Ratkó József szellemi és művészi teljesítménye emlékére alapított díj átadására, melyet Karádi Zsolttól, az alapítvány megbízott elnökétől és Baracsi Endrétől, a megyei közgyűlés alelnökétől vehetett át Buda Ferenc.

A díjat 1993-ban alapította a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány a József Attila-díjas költő életművének emlékére. Az elmúlt évek során a kitüntetéssel olyan alkotókat ismernek el, akiknek a munkássága, esztétikai és erkölcsi értékrendje megkérdőjelezhetetlen, s irodalmi tevékenysége kötődik a szabolcs-szatmár-beregi térséghez.

Mindezek után a Hangraforgó együttes előadásában Ratkó József és Buda Ferenc költeményeinek megzenésített változatai színesítették a díjátadót.